Üzemi nyomás
A nyomás mértékegységeinek sokféle ábrázolása létezik. Itt elsősorban a csavaros légkompresszorokban általánosan használt nyomásábrázoló egységeket mutatjuk be.
Üzemi nyomás, a háztartási felhasználók gyakran kipufogónyomásnak nevezik. Az üzemi nyomás a légkompresszor kipufogógázának legmagasabb nyomására utal;
Az általánosan használt üzemi nyomás mértékegységei: bar vagy Mpa, egyesek szeretik kilogrammnak nevezni, 1 bar = 0,1 Mpa.
Általában a felhasználók a nyomás mértékegységére a következőképpen hivatkoznak: Kg (kilogramm), 1 bar = 1 kg.
A Volume Flow
A térfogatáram, a hazai felhasználók gyakran elmozdulásnak nevezik. A térfogatáram a légkompresszor által egységnyi idő alatt a kívánt kipufogógáz-nyomás mellett kibocsátott gáz mennyiségét jelenti, átszámítva a szívó állapot mennyiségére.
A térfogatáram mértékegysége: m/min (köb/perc) vagy L/perc (liter/perc), 1m (köbös) = 1000L (liter);
Általában az általánosan használt áramlási mértékegység: m/perc (köb/perc);
A térfogatáramot hazánkban elmozdulásnak vagy névtáblás áramlásnak is nevezik.
A légkompresszor ereje
Általában a légkompresszor teljesítménye a megfelelő hajtómotor vagy dízelmotor adattáblán szereplő teljesítményére vonatkozik;
A teljesítmény mértékegysége: KW (kilowatt) vagy LE (lóerő/lóerő), 1KW ≈ 1,333 LE.
Kiválasztási útmutató a légkompresszorhoz
Az üzemi nyomás (kipufogó nyomás) kiválasztása:
Amikor a felhasználó légkompresszort kíván vásárolni, először meg kell határoznia a gázvég által igényelt üzemi nyomást plusz 1-2 bar ráhagyással, majd meg kell választania a légkompresszor nyomását (a tartalékot a telepítéstől számítjuk légkompresszor A telephely és a tényleges gázvégvezeték közötti távolság nyomásvesztesége a távolság hosszának megfelelően a nyomáskülönbséget megfelelően figyelembe kell venni 1-2bar között). Természetesen a csővezeték átmérőjének nagysága és a fordulópontok száma is befolyásolja a nyomásveszteséget. Minél nagyobb a csővezeték átmérője és minél kevesebb a fordulópont, annál kisebb a nyomásveszteség; ellenkező esetben annál nagyobb a nyomásveszteség.
Ezért, ha a légkompresszor és az egyes gázvégvezetékek közötti távolság túl nagy, a fővezeték átmérőjét megfelelően meg kell növelni. Ha a környezeti feltételek megfelelnek a légkompresszor beépítési követelményeinek és a munkakörülmények megengedik, akkor a gázvég közelébe telepíthető.
Légtartály kiválasztása
A gáztároló tartály nyomása szerint nagynyomású gáztároló tartályra, alacsony nyomású gáztároló tartályra és normál nyomású gáztároló tartályra osztható. Az opcionális légtároló tartály nyomásának csak nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie, mint a légkompresszor kipufogónyomása, azaz a nyomás 8 kg, és a levegőtároló tartály nyomása nem lehet kevesebb, mint 8 kg;
Az opcionális levegőtároló tartály térfogata a légkompresszor kipufogógáz-mennyiségének körülbelül 10-15%-a. A munkakörülményeknek megfelelően bővíthető, ami a több sűrített levegő tárolását és a jobb elővízelvezetést segíti elő.
A gáztároló tartályok a kiválasztott anyagok szerint szénacél gáztárolókra, gyengén ötvözött acél gáztárolókra és rozsdamentes acél gáztárolókra oszthatók. Légkompresszorokkal, hidegszárítókkal, szűrőkkel és egyéb berendezésekkel együtt használják őket az ipari termelés kialakításához. A sűrített levegős állomás áramforrása. A legtöbb iparág a szénacél gáztároló tartályokat és az alacsony ötvözetű acél gáztároló tartályokat választja (az alacsony ötvözetű acél gáztároló tartályok folyáshatára és szívóssága nagyobb, mint a szénacél gáztárolóké, és az ára is viszonylag magasabb); rozsdamentes acél gáztároló tartályok A tartályokat elsősorban az élelmiszeriparban, az orvosi gyógyszeriparban, a vegyiparban, a mikroelektronikai és egyéb berendezések és gépalkatrészek iparában használják, amelyek nagy átfogó teljesítményt (korrózióállóságot és alakíthatóságot) igényelnek. A felhasználók az aktuális helyzetnek megfelelően választhatnak.
Feladás időpontja: 2023.07.07
