Üzemi nyomás
A nyomás mértékegységeinek számos ábrázolása létezik. Itt elsősorban a csavarkompresszorokban általánosan használt nyomásábrázolási mértékegységeket mutatjuk be.
Az üzemi nyomást a háztartási felhasználók gyakran kipufogógáz-nyomásnak nevezik. Az üzemi nyomás a légkompresszor kipufogógázának legmagasabb nyomását jelenti;
Az üzemi nyomás gyakran használt mértékegységei: bar vagy MPa, egyesek kilogrammnak nevezik, 1 bar = 0,1 MPa.
A felhasználók általában a nyomás mértékegységét így használják: Kg (kilogramm), 1 bar = 1 Kg.
A térfogatáram
A térfogatáramot a háztartási felhasználók gyakran elmozdulásnak nevezik. A térfogatáram a légkompresszor által a kívánt kipufogógáz-nyomás alatt egységnyi idő alatt kibocsátott gáz térfogatát jelenti, amelyet a beszívott állapot mennyiségére számítanak át.
A térfogatáram mértékegysége: m/perc (köb/perc) vagy L/perc (liter/perc), 1 m3 (köb) = 1000L (liter);
Általában a leggyakrabban használt áramlási mértékegység: m/perc (köb/perc);
A térfogatáramot hazánkban elmozdulásos vagy névleges áramlásnak is nevezik.
A légkompresszor ereje
A légkompresszor teljesítménye általában a hozzá tartozó hajtómotor vagy dízelmotor névleges teljesítményére utal;
A teljesítmény mértékegysége: KW (kilowatt) vagy HP (lóerő/lóerő), 1 kW ≈ 1,333 LE.
Légkompresszor kiválasztási útmutató
Üzemi nyomás (kipufogónyomás) kiválasztása:
Amikor a felhasználó légkompresszort vásárol, először meg kell határoznia a gázvég által megkövetelt üzemi nyomást, plusz egy 1-2 bar tartalékot, majd ki kell választania a légkompresszor nyomását (a tartalékot a légkompresszor telepítésétől számított nyomásveszteségnek kell tekinteni a helyszíntől a tényleges gázvég csővezetékéig, a távolság hosszától függően, a nyomáskülönbséget 1-2 bar között kell megfelelően figyelembe venni). Természetesen a csővezeték átmérője és a fordulópontok száma is olyan tényezők, amelyek befolyásolják a nyomásveszteséget. Minél nagyobb a csővezeték átmérője és minél kevesebb a fordulópont, annál kisebb a nyomásveszteség; ellenkező esetben annál nagyobb a nyomásveszteség.
Ezért, ha a légkompresszor és az egyes gázvégi csővezetékek közötti távolság túl nagy, a fővezeték átmérőjét megfelelően meg kell növelni. Ha a környezeti feltételek megfelelnek a légkompresszor telepítési követelményeinek, és az üzemi körülmények megengedik, akkor a gázvég közelében is telepíthető.
Légtartály kiválasztása
A gáztároló tartály nyomása szerint nagynyomású gáztároló tartályra, alacsony nyomású gáztároló tartályra és normál nyomású gáztároló tartályra osztható. Az opcionális légtároló tartály nyomásának csak a légkompresszor kipufogógáz-nyomásánál nagyobbnak vagy azzal egyenlőnek kell lennie, azaz a nyomás 8 kg, a légtároló tartály nyomása pedig legalább 8 kg;
Az opcionális levegőtároló tartály térfogata a légkompresszor kipufogógáz-térfogatának körülbelül 10–15%-a. A munkakörülményeknek megfelelően bővíthető, ami segít a nagyobb mennyiségű sűrített levegő tárolásában és a jobb vízeltávolításban.
A gáztároló tartályok a kiválasztott anyagok szerint szénacél gáztároló tartályokra, alacsony ötvözetű acél gáztároló tartályokra és rozsdamentes acél gáztároló tartályokra oszthatók. Ezeket légkompresszorokkal, hidegszárítókkal, szűrőkkel és egyéb berendezésekkel együtt használják ipari termelés, valamint a sűrített levegős állomás energiaforrásának kialakításához. A legtöbb iparág szénacél gáztároló tartályokat és alacsony ötvözetű acél gáztároló tartályokat választ (az alacsony ötvözetű acél gáztároló tartályok nagyobb folyáshatárral és szívóssággal rendelkeznek, mint a szénacél gáztároló tartályok, és az áruk is viszonylag magasabb); rozsdamentes acél gáztároló tartályokat főként az élelmiszeriparban, az orvosi gyógyszeriparban, a vegyiparban, a mikroelektronikában és más olyan berendezésekben és gépalkatrész-iparban használják, amelyek nagy átfogó teljesítményt (korrózióállóságot és alakíthatóságot) igényelnek. A felhasználók a tényleges helyzetnek megfelelően választhatnak.
Közzététel ideje: 2023. szeptember 7.
